Ringló 'Avalon' Prunus domestica subsp. italica 'Avalon'

Termék részletes leírása

Ringló 'Avalon' - részben önbeporzó ringló mutatós termésekkel. A források szerint a 20. század végén Angliában bemutatott fajta. A kertészeti gyakorlatban a ringlók és a Prunus domestica típusú szilvák közé sorolják, vagyis az európai szilvák körébe tartozó lombhullató gyümölcsfa. Növekedése közepesen erős vagy erősebb, a fa végső mérete elsősorban az alanytól, a talajviszonyoktól, a koronaalakítástól és a rendszeres metszéstől függ. Koronája terebélyes, jól elágazó, helyes neveléssel laza. Levelei elliptikusak, zöldek, tavasszal fehér virágok díszítik, amelyek vonzzák a méheket és a poszméheket. Április–májusban virágzik. Termései augusztus közepétől érnek, nagyobbak, gömbölydedek vagy enyhén megnyúltak, vörösesibolya vagy bíborvörös színűek. Húsa élénksárga vagy aranynarancs, puha, lédús, édes, finoman pikáns ízű, magva jól válik. Cukrokat, rostot, szerves savakat, káliumot, valamint kisebb mennyiségben B-vitaminokat és polifenolokat tartalmaz. Legfinomabb frissen, egyenesen a fáról, de kiválóan alkalmas süteményekbe, gombócba, lekvárokba, befőttekbe és gyümölcsmártásokba is. A fajta részben önbeporzó, a termést azonban jelentősen javítják az azonos időszakban virágzó porzófajták, például a 'Queen Victoria', a 'Valor', a 'Jubileum', az 'Opal' vagy a 'Jojo'.

Termesztés: A mély, középkötött vagy vályogos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, ugyanakkor a megfelelő nedvességet megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy gyengén lúgos. Nem alkalmasak számára a tartósan vizenyős, tömörödött vagy a szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, védett az erős, hideg szelektől. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, a gyökérzetnek és a koronának egyaránt elegendő helyet kell biztosítani. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú trágyával. A szilvafák metszését főként szüret után végezzük, ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását. Az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Bővebben: A szilvafélék termesztési útmutatója

Szerző: Kristýna | Revízió: 11.06. 2026