Ringló 'Malvazinka' Prunus domestica subsp. italica 'Malvazinka'

Termék részletes leírása

Ringló 'Malvazinka' - a régi angol fajták közé tartozik, amelyek már a 19. század első feléből ismertek. A cseh pomológiai források a korai szilvák és ringlók közé sorolják. Fiatalon erősebben nő, később növekedése mérséklődik, koronája lazább formát vesz fel. Fehér virágai áprilisban–májusban nyílnak, és viszonylag jól tűrik a késő tavaszi lehűléseket. A fajta idegentermékenyülő, ezért a közelében egy másik, vele egy időben virágzó alkalmas szilvára van szükség. Bevált porzófajtái a Zöld ringló, az Oullins ringló és az Althann ringló, megfelelő lehet a Nancy-i mirabella is. A termések nagyjából 35–55 g tömegűek, csaknem gömbölyűek, héjuk rózsaszín–sötétvörös, néha halványlila, hamvas. A sárgás vagy zöldessárga gyümölcshús feszes, ugyanakkor nagyon lédús. Íze édeskés-savanykás, üde, teljes érettségben kellemesen aromás. A mag az érettség fokától függően közepesen jól vagy jól válik. A betakarítás július végétől augusztus közepéig tart. A konyhában friss fogyasztásra, befőttnek, lekvárnak, sütemények töltelékéhez, aszalásra és cefrézésre is alkalmas. A termés természetes módon rostot, káliumot, C-vitamint és növényi polifenolokat tartalmaz, így jól illik a változatos étrendbe.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, ugyanakkor a nedvességet megfelelően megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy gyengén lúgos. Alkalmatlanok a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, a gyökérzet és a korona számára elegendő helyet kell biztosítani. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafák metszését főként szüret után végezzük, ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását. Az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Bővebben: Útmutató a szilvafák termesztéséhez

Szerző: Jana | Revízió: 01.09. 2026