Ringló 'Ontario' Prunus domestica subsp. italica 'Ontario'

Termék részletes leírása

Ringló 'Ontario' - régebbi, 1874-ben leírt amerikai fajta, amelyet az európai ültetvényekben korai érése és kiegyenlített termőképessége miatt becsülnek. Közepes erősséggel nő, felfelé törő, terebélyes koronát nevel, amely kifejlett korában az alanytól és a metszéstől függően nagyjából 3–5 m magas és 2,5–4 m széles. Áprilistól májusig fehér virágokkal borul, és a méhek által kedvelt gyümölcsfák közé tartozik. A fajta önbeporzó, az idegen beporzás azonban általában növeli a terméskötődést. Gyümölcsei augusztus első felében érnek, nagyok, gömbölyűek, héjuk zöld vagy zöldessárga, finom hamvas bevonattal. Gyümölcshúsa zöldessárga, nagyon finom, kifejezetten lédús, édes és fűszeres, a magja többnyire jól válik. Elsősorban csemegegyümölcs, de befőttnek, süteménybe, befőzésre és aszalásra is jól használható, teljes érettségben pürének vagy pálinkafőzésre is. A gyümölcs természetes módon pektint és ásványi anyagokat tartalmaz, ami az otthoni feldolgozásnál előnyös. Jó szomszédként az 'Oulinská' vagy az 'Opal' fajta ültethető mellé. Betegségekre nem hajlamos, és toleráns a szilvahimlővel szemben. 

Termesztés: A mély, középkötött vagy vályogos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő és a nedvességet mérsékelten megtartó talajokat kedveli, az optimális talajkémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Nem alkalmasak számára a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, túlságosan laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Tavasztól őszig ültethető, és elegendő helyet kell biztosítani a gyökérzetnek és a koronának. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően nagyjából 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakokban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt, valamint virágzás után végezzük, lehetőleg komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafák metszése főként szüret után történik, ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és serkentjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Szerző: Kristýna | Revízió: 21.01. 2026

Bővebben:  Szilvafélék termesztési útmutatója