Rózsa 'Kimono' Rosa 'Kimono'

Termék részletes leírása

Rózsa 'Kimono' - klasszikus és igen kedvelt bokrétás ágyásrózsa (floribunda), amelyet Hollandiában nemesítettek 1961-ben. Évtizedek óta a bevált kerti rózsák közé tartozik bőséges virágzása, finom lazacrózsaszín virágai, jó ellenálló képessége és igénytelen termesztése miatt. Sűrű, kompakt bokorrá fejlődik, általában 60–100 cm magas és körülbelül 50–80 cm széles. Növekedése felálló, jól elágazó és szabályos. Levelei közép- vagy sötétzöldek, fényesek, szép kontrasztot alkotnak a finom színű virágokkal. Virágai júniustól az első fagyokig nagy számban, több ismétlődő hullámban nyílnak. Félig teltek vagy teltek, átmérőjük körülbelül 6–8 cm, és nagy virágzatokban fejlődnek. A virágok színe az időjárástól függően igen változékony – nyíláskor lazac- vagy korallrózsaszín, később rózsaszín árnyalatokba megy át. A virágok frissek, elegánsak és nagyon romantikusak. Illata finom vagy közepesen erős, kellemesen édes, de visszafogott. Jól mutat rózsaágyásokban, vidéki és modern kertekben, vegyes évelőágyásokban, csoportos ültetésekben és közterületi zöldfelületeken is. Nagyon szépen társítható levendulával, macskamentával, gólyaorral, zsályákkal vagy díszfüvekkel.

Termesztés: Teljes napos, jól szellőző termőhely illik hozzá, a hideg északi szelektől védve. A legmegfelelőbb a mély, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagokban gazdag talaj enyhén savanyú vagy semleges, 6,0–6,8 közötti pH-értékkel. Tavasszal vagy ősszel ültetjük, körülbelül 40–50 cm-es tőtávolságra, ami nagyjából 4–5 bokornak felel meg négyzetméterenként. Az öntözés legyen rendszeres, különösen a begyökeresedés idején és a nyári aszály alatt, tartós túlnedvesedés nélkül. A tenyészidőszakban rózsáknak szánt trágyával tápoldatozzuk. A metszés tavasszal a gyenge és sérült hajtások eltávolítására, valamint a felálló forma megőrzésére irányul. A fajta körülbelül -23 °C-ig fagytűrő, hidegebb vidékeken ajánlott a bokor tövét földdel vagy komposzttal feltölteni. A rózsák gyakori betegségeivel szemben jól ellenálló, kedvezőtlen körülmények között lisztharmat vagy feketefoltosság jelentkezhet. A szabadgyökerű rózsacsemetét 12–24 órára vízzel teli vödörbe áztatjuk. Áztatás előtt a gyökereket visszavágjuk, a hajtásokat pedig 1–3 rügyre metsszük (tavaszi ültetéskor, őszi ültetésnél a metszést kora tavaszra hagyjuk). Közben körülbelül 60 cm mély ültetőgödröt ásunk, alját és oldalát vasvillával alaposan fellazítjuk, majd rózsaföldet vagy jól érett komposztot adunk hozzá. A növényt ezután körülbelül 5 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogy a faiskolában nőtt (a jól látható oltási hely az irányadó, amelynek ültetés után a föld alatt kell lennie). 

Bővebben: Rózsák termesztési útmutatója

Szerző: Kamila | Revízió: 12. 6. 2026