Rózsa 'Marie Curie' Rosa 'Marie Curie'

Termék részletes leírása

Rózsa 'Marie Curie' - igen kedvelt, sokvirágú bokorrózsa (floribunda), amelyet a franciaországi Meilland cég nemesített. A híres tudósnő, Marie Curie tiszteletére kapta nevét. Romantikus, kajszibarackos-rózsaszín árnyalatú virágaival, bőséges virágzásával, kellemes illatával és rendkívüli ellenálló képességével tűnik ki. Számos nemzetközi díj birtokosa, köztük az ADR-minősítésé. Sűrű, kompakt bokorrá fejlődik, magassága általában 70–100 cm, szélessége 60–90 cm. Habitusa szabályos, jól elágazó és dúsan lombos. Levelei sötétzöldek, fényesek és nagyon egészségesek, a feketefoltossággal és a lisztharmattal szemben kiválóan ellenállók. Virágai júniustól az első fagyokig nagy számban, ismétlődő hullámokban jelennek meg. Teltek, csésze- vagy rozettaformájúak, 7–9 cm átmérőjűek, és nagy virágzatokban nyílnak. A virágok színe rendkívül változatos és vonzó, kajszibarack-, őszibarack-, lazac-, rózsaszín és krémszín árnyalatokat ötvöz. Nyílás közben a színek változnak, így egy bokron egyszerre különböző tónusú virágok láthatók, ami nagyon élénk és romantikus hatást kelt. Illata közepesen erős, édes és fűszeres, finom szegfűszeg-, gyümölcs- és klasszikus rózsajegyekkel. Az illat kellemes és jól érezhető, különösen meleg időben. Rózsaágyásokban, vidéki és romantikus kertekben, vegyes évelőkompozíciókban, szoliterként és csoportos ültetésben egyaránt érvényesül. Kiválóan társítható levendulával, macskamentával, gólyaorral, zsályákkal, cickafarkkal és díszfüvekkel.

Termesztés: Termesztéséhez teljes napsütésben fekvő, jól szellőző, a hideg északi szelektől védett termőhely a legalkalmasabb. A legjobb számára a mély, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talaj enyhén savanyú vagy semleges, 6,0–6,8 közötti pH-értékkel. A növényeket tavasszal vagy ősszel ültetjük, körülbelül 40–50 cm-es tőtávolságra, ami nagyjából 4–5 bokornak felel meg négyzetméterenként. Az öntözés legyen rendszeres, különösen a begyökeresedés idején és a nyári aszály alatt, tartós túlnedvesedés nélkül. A tenyészidőszakban rózsákhoz való trágyával tápanyag-utánpótlást végzünk. A metszés tavasszal a gyenge és sérült hajtások eltávolítására, valamint a felálló habitus megőrzésére irányul. A fajta körülbelül -23 °C-ig fagytűrő, hidegebb vidékeken ajánlott a bokor tőrészét földdel vagy komposzttal feltölteni. A rózsák szokásos betegségeivel szemben jól ellenálló, kedvezőtlen körülmények között azonban megjelenhet lisztharmat vagy feketefoltosság. A szabadgyökerű rózsacsemetét 12–24 órára vizes vödörbe áztatjuk. Áztatás előtt visszavágjuk a gyökereket, a hajtásokat pedig 1–3 rügyre kurtítjuk (tavaszi ültetés esetén, őszi ültetésnél a metszést kora tavaszig elhalasztjuk). Közben kb. 60 cm mély ültetőgödröt ásunk, amelynek alját és oldalát ásóvillával alaposan fellazítjuk, majd rózsákhoz való ültetőközeget vagy jól érett komposztot adunk hozzá. A növényt ezután kb. 5 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogy a faiskolában nőtt (a jól látható oltási hely az irányadó, amelynek ültetés után a föld alá kell kerülnie).

Bővebben: Útmutató a rózsák termesztéséhez

Szerző: Kamila | Revízió: 17. 6. 2026