Sárga borsófa 'Walker' Caragana arborescens 'Walker'

Termék részletes leírása

Sárga borsófa 'Walker' - Kanadában nemesített csüngő fajta, a 'Pendula' és a 'Lorbergii' fajták keresztezéséből. A szelekció a manitobai Morden kísérleti állomáson jött létre, elterjedését J. Walker professzor válogatásának köszönheti. A gyakorlatban szinte mindig törzsre oltva forgalmazzák, így teljes magassága az alany magasságához igazodik, koronája pedig keskeny, ernyőszerűen lecsüngő formát alkot. Finoman szárnyalt levelei világoszöldek, páfrányszerű megjelenésűek, nyáron könnyű fátyolként hatnak. Májustól júniusig a lecsüngő hajtásokon sárga pillangós virágok jelennek meg, amelyek után világoszöld vagy szalmasárga, körülbelül 3–6 cm hosszú hüvelyek fejlődhetnek. A pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növény, amely megköti a levegő nitrogénjét, és jól tűri a szegényebb talajokat. Szoliterként előkertbe, kavicságyásokba és modern épületek mellé is ajánlott, ahol a levelek finom textúrája lágyítja a kő és a beton kemény vonalait. Kifejlett korában leggyakrabban 1,5–2 m magassággal és 1,5–2,5 m szélességgel lehet számolni, magasabb törzsön a korona feljebb helyezkedhet el, de a lecsüngő ágak hossza változatlan marad. Vesszői olívazöldek vagy sárgásak, télen a csüngő ágak grafikus sziluettje érvényesül. Levelei ősszel megsárgulnak és lehullanak, így a fajta a könnyed nyári megjelenést tiszta téli vonalakkal váltja.

Termesztés: Teljes napfényt kedvel, félárnyékban koronája ritkább, virágzása gyengébb. Legjobban jó vízáteresztő, közepesen tápdús, jó vízelvezetésű talajban fejlődik, elviseli a szárazabb termőhelyet és a meszes altalajt is, tájékoztató jelleggel pH 6,0–8,5 mellett. A tartósan pangó vizes talaj növeli a gyökérrothadás kockázatát. A konténeres növények márciustól novemberig ültethetők, az oltott facsemetéket az első években ajánlott karóhoz kötni. A metszést általában a tél végén vagy kora tavasszal végezzük a lecsüngő hajtások visszavágásával a forma megtartása érdekében, az alanyból előtörő hajtásokat pedig rendszeresen el kell távolítani. Szabad növekedéshez a várható koronaszélességtől függően körülbelül 1,5–2,5 m tőtávolság ajánlott. A beérett növények a hazai éghajlaton nagyon fagytűrők, általában -40 °C körüli hőmérsékletig, edényben a földlabda érzékenyebb, ilyenkor segít az edény téli szigetelése és fagymentes időben az öntözés. A kártevők közül levéltetvek, a betegségek közül lisztharmat vagy levélfoltosság jelentkezhet, többnyire hosszan tartó szárazság és a növény legyengülése esetén. Az ültetést követő első évben fontos a rendszeres öntözés, begyökeresedés után a növénynek általában elegendő a csapadék. Tavaszi tápanyag-utánpótlásra elegendő komposzt vagy mérsékelt hatású díszfa-trágya, mivel a nitrogéntöbblet kevésbé beérett hajtásokat eredményez. A kéreg- vagy kavicsmulcs stabilizálja a talaj nedvességét. 

Szerző: Nikol | Revízió: 19.2. 2026