Szilva 'Bystrická' Prunus domestica 'Bystrická'

Termék részletes leírása

Szilva 'Bystrická' - a hagyományos fajták közé tartozik, amelyek főként Szlovákiában és Morvaországban terjedtek el, ahol régóta termesztik kertekben, gyümölcsösökben és vidéki porták körül. Jellegzetes szilvaízével, jó termőképességével és sokoldalú felhasználhatóságával tűnik ki. Fiatalon erőteljesebben nő, a termőre fordulással a növekedés üteme fokozatosan mérséklődik, a korona pedig természetesen terebélyes jelleget ölt. Tavasszal, általában áprilistól május elejéig az ágakat fehér virágok borítják, amelyek táplálékot nyújtanak a méheknek és más beporzó rovaroknak. A 'Bystrická' öntermékenyülő fajta, ezért a közelben álló másik szilvafa nélkül is rendszeresen terem. Egy másik, vele egy időben virágzó fajta jelenléte azonban javíthatja a terméskötődést. A szilvák többnyire szeptemberben érnek. Megnyúlt ovális alakúak, ibolyáskék vagy sötétkék héjukat erős viaszos hamvasság borítja, húsuk aranysárga. Teljes érettségben a gyümölcshús édes, harmonikus és kifejezetten aromás ízűvé válik, a magtól pedig jól elválik. Magasabb természetes cukortartalma miatt a termés kiválóan alkalmas friss fogyasztásra, hagyományos szilvalekvár, befőtt, sütemények készítésére, aszalásra és cefrézésre. A gyümölcs természetes módon rostot, káliumot, C-vitamint és polifenolos vegyületeket tartalmaz, így jól kiegészíti a változatos étrendet.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, ugyanakkor a megfelelő nedvességet megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Nem alkalmasak a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, a gyökérzetnek és a koronának elegendő helyet kell biztosítani. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával. A szilvafák metszését többnyire szüret után végezzük, ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termővesszők megújulását, az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban célszerű védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen. 

Bővebben: Útmutató a szilvafák termesztéséhez

Szerző: Jana | Revízió: 01.09. 2026