Szilva 'Čačanská raná' Prunus domestica 'Čačanská raná'

Termék részletes leírása

Szilva 'Čačanská raná' - nagyon korai, félszilva jellegű fajta, amelyet Szerbiában, Čačakban nemesítettek. A 'Wangenheimova' és a 'Požegača' fajták keresztezésével jött létre, utóbbi a házi szilvának felel meg. Az európai szilvák nagy termésű, korán szüretelhető csoportjába tartozik. Növekedése eleinte erősebb, később mérséklődik, a korona végső mérete az alanytól, a talajtól, a metszéstől és a koronaformától függ. A korona legyen jól megvilágított és laza, hogy a korai termések gyorsan felszáradjanak és egyenletesen érjenek. Levelei zöldek, elliptikusak, fehér virágai áprilistól májusig nyílnak, és méhek, poszméhek egyaránt látogatják őket. A szüret július végén, augusztus elején kezdődik, vagyis a fő szilvaszezon előtt. A termések nagyok, megnyúlt tojásdadok, kékeslilák vagy sötétkékek, finom hamvasság borítja őket. A gyümölcshús zöldessárga vagy sárga, lédús, édeskés-savanykás, aromás, és jól válik a magtól. A termések gyorsan puhulnak, ezért legjobb fokozatosan szedni és az érés után hamar feldolgozni őket. Friss fogyasztásra, süteményekbe, befőttnek, lekvárnak, gyümölcsmártásokba és fagyasztásra is alkalmasak. Cukrokat, rostot, káliumot, szerves savakat és polifenolos vegyületeket tartalmaznak. A fajta öntermékenyülő, magányosan is terem.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, ugyanakkor a megfelelő nedvességet megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a tartósan vizenyős, tömörödött vagy a szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Tavasztól őszig ültethető, a gyökérzetnek és a koronának elegendő helyet kell biztosítani. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázás elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, megfelelő nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú trágyákkal. A szilvák metszését főként szüret után végezzük: ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fertőzések nagyobb kockázata miatt nem ajánlott. A szilvák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen.

Bővebben:  A szilvafélék termesztési útmutatója

Szerző: Kristýna | Revízió: 11.06. 2026