Szilva 'Haroma' - konténeres Prunus domestica 'Haroma'

Termék részletes leírása

Szilva 'Haroma' - a Hohenheimi Egyetem német nemesítéséből származó, öntermékenyülő szilvafajta. A 'Hanita' fajtából és az 'Ortenauer' × 'Stanley 34' hibridből jött létre, így egyesíti a jó ízt, a rendszeres termést és a termések keménységét. A modern félszilva típusú fajták közé tartozik, amelyeket kertekben és kisebb gyümölcsösökben egészségi ellenálló képességükért és jó feldolgozhatóságukért becsülnek. Növekedése középerős, a korona végleges mérete az alanytól, a talajtól, a metszéstől és a koronaformától függ. A korona legyen laza, hogy a szeptemberi termések jól beérjenek, és eső után gyorsan felszáradjanak. Levelei zöldek, fényesebbek és keményebbek, fehér virágai áprilistól májusig nyílnak, és méhek, poszméhek is látogatják. A szüret szeptemberben esedékes, röviddel a hagyományos besztercei szilva előtt. A termések középnagyok vagy nagyobbak, megnyúlt tojásdadok, sötétkéktől lilás-kékig terjedő színűek, erősen hamvasak. Teljes érésben a gyümölcshús mély narancssárga, lédús, édes, a héjból eredő hosszan tartó finom savassággal és fűszeres aromával. A mag jól válik. A termések cukrokat, rostot, káliumot, szerves savakat és polifenolokat tartalmaznak. Alkalmasak friss fogyasztásra, süteményekhez, befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, gyümölcsmártásokhoz, fagyasztásra és pálinkafőzésre is. 

Termesztés: A mély, középkötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő és a nedvességet megfelelően megtartó talajokat kedveli, az optimális talajreakció semleges vagy enyhén lúgos. Nem alkalmasak a tartósan vizes, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős hideg szelektől védett. Tavasztól őszig ültethető, és elegendő helyet kell biztosítani a gyökérzetnek és a koronának. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően kb. 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főleg ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a tenyészidőszak kezdete előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú trágyával. A szilvafélék metszése főként szüret után történik, ekkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafélék többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen. 

Bővebben: Útmutató a szilvafélék termesztéséhez

Szerző: Kristýna | Revízió: 12.06. 2026