Szilva 'Polinka' - konténeres Prunus domestica 'Polinka'

Termék részletes leírása

Szilva 'Polinka' - önbeporzó szilvafajta, a skierniewicei Nemzeti Kertészeti Kutatóintézet lengyel nemesítése. A 'Čačanská lepotica' és a 'Dąbrowicka' fajták keresztezéséből jött létre, és a kertekbe, valamint kisebb gyümölcsösökbe szánt új, korai félszilva-típusú fajták közé tartozik. Középkésőn virágzik, ami a legkorábban nyíló fajtákhoz képest csökkenti a tavaszi fagykár kockázatát. Növekedése közepes erősségű, a korona végső méretét az alany, a talaj, a metszés és a választott koronaforma határozza meg. A korona legyen laza és jól megvilágított, hogy a termések egyenletesen színeződjenek, és eső után gyorsan felszáradjanak. Levelei zöldek, elliptikusak, fehér virágait méhek, poszméhek és más beporzók is látogatják. A termések július végén, augusztus elején érnek. Viszonylag nagyok, 45–50 g-osak, elliptikusak, szimmetrikusak, bíborkékek, finom viaszos hamvval. Húsuk sárgászöld, teljes érettségben élénksárga, közepesen kemény, tömör, lédús és nagyon ízletes. A mag nagyon jól válik a hústól. A termések cukrot, rostot, káliumot, szerves savakat és polifenolos vegyületeket tartalmaznak. Friss fogyasztásra, süteményekbe, befőttnek, lekvárnak, gyümölcsmártásokhoz, fagyasztásra és házi feldolgozásra is alkalmasak. A fajta önbeporzó, egymagában is terem. Fagyállósága kiváló (virágzáskor is), és nem szenved a moníliás betegségtől.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy vályogos, kellő humusztartalmú, jó vízáteresztő és a nedvességet mérsékelten megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, túl laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Tavasztól őszig ültethető, és elegendő helyet kell biztosítani a gyökérzetnek és a koronának is. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú trágyával. A szilvafélék metszése főként szüret után történik: ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását. Az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvafélék többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen. 

Bővebben:  Útmutató a szilvafélék termesztéséhez

Szerző: Kristýna | Revízió: 12.06. 2026