Szilva 'Silvia' Prunus domestica 'Silvia'

Termék részletes leírása

Szilva 'Silvia'  - román eredetű, idegentermékenyülő szilvafajta. A csemegeminőségű, korábban érő európai szilvák közé tartozik, nagy vagy nagyon nagy gyümölcsökkel, rendszeres terméssel, valamint jó fagy- és betegség-ellenálló képességgel. A román szilvanemesítés hosszú ideje olyan fajtákra összpontosít, amelyek jól alkalmazkodnak a kontinentális éghajlathoz, kiváló ízűek, és gyümölcsük sokoldalúan felhasználható. A növekedést és a korona végső méretét az alany, a talaj, a metszés és a választott koronaforma határozza meg. A korona legyen szellős, hogy az augusztusi gyümölcsök egyenletesen érjenek, és eső után gyorsan felszáradjanak. Levelei zöldek, elliptikusak, fehér virágai áprilisban–májusban nyílnak. A virágok vonzzák a méheket, poszméheket és más beporzó rovarokat. Gyümölcsei augusztus első felében érnek, nagyjából a 'Čačanská lepotica' fajtával egy időben. Nagyok vagy nagyon nagyok, gyakran 50–60 g-osak, gömbölyded-megnyúltak, sötétlilák, fehéres hamvúak. Húsuk sárgászöld, tömörebb, kemény, lédús, nagyon ízletes, és könnyen elválik a magtól. A gyümölcs cukrokat, rostot, káliumot, szerves savakat és polifenolos vegyületeket tartalmaz. Friss fogyasztásra, süteménybe, befőttnek, lekvárnak, aszalásra, fagyasztásra és gyümölcsmártásokhoz is kiváló. Megfelelő porzófajták a 'Čačanská lepotica', a 'Stanley', a 'Hanita', a 'Katinka' és az 'Opal'.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő és a nedvességet megfelelően megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Nem alkalmasak számára a tartósan vizenyős, tömörödött vagy szervesanyagban szegény, szélsőségesen laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és szellős, az erős, hideg szelektől védett. Tavasztól őszig ültethető, és elegendő helyet kell biztosítani a gyökérzetnek és a koronának is. Több fa ültetésekor nagyjából 4–5 méteres tőtávolság ajánlott, az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően. Az öntözés főleg ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázás elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú trágyával. A szilvafák metszését főként szüret után végezzük: ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a besűrűsödő, száraz vagy beteg ágakat, és serkentjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fertőzések fokozott kockázata miatt nem ajánlott. A szilvák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedések és a vadkár ellen. 

Bővebben:  A szilvafélék termesztési útmutatója

Szerző: Kristýna | Revízió: 12.06. 2026