Szilva 'Špendlík žlutý' Prunus domestica 'Špendlík žlutý'

Termék részletes leírása

Szilva 'Špendlík žlutý' - régi szilvafajta, amelyet hagyományosan főként Morvaországban és a morva–szlovák határvidéken termesztenek. Pomológiai besorolás szerint a kisebb termésű, a kökényszilvához (Prunus domestica subsp. insititia) közel álló szilvatípusok közé tartozik. A fa növekedése az alanytól függően közepesen erős vagy erős. Lombhullató levelei zöldek, tojásdadok vagy elliptikusak, szélük finoman fűrészes. Fehér virágai általában április és május között nyílnak, és vonzzák a beporzó rovarokat. A fajta öntermékenyülő, így terméskötéshez nincs szüksége másik szilvafára. Termései kisebbek vagy közepes méretűek, többnyire oválisak vagy elliptikusak, héjuk sárga vagy aranysárga. Gyümölcshúsa aranysárga, finom, közepesen lédús, édes, aromás, néha enyhén fűszeres vagy savanykás. A mag a teljesen érett gyümölcshústól általában jól elválik. A szüret a fekvéstől és az időjárástól függően fokozatosan, július végétől augusztus közepéig tart. A termés friss fogyasztásra, lekvárnak, szilvaízhez, befőttnek, sütéshez, aszaláshoz és erjesztéshez egyaránt alkalmas. A fajta jól megállja a helyét természetközeli, vidéki és haszonkertekben.

Termesztés: A mély, közepesen kötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő, de a nedvességet mérsékelten megtartó talajokat kedveli, az optimális kémhatás semleges vagy gyengén lúgos. Nem alkalmasak a tartósan pangó vizes, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, rendkívül laza talajok. A termőhely legyen napos vagy enyhén félárnyékos, meleg és jól szellőző, az erős, hideg szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, és gondoskodni kell a gyökérzet és a korona számára elegendő helyről. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől és a fajta jellegétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és aszályos időszakban fontos. A trágyázás elsősorban tavasszal, a vegetáció kezdete előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, mérsékelt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú trágyával. A szilvafák metszését elsősorban szüret után végezzük: ilyenkor ritkítjuk a koronát, eltávolítjuk a sűrítő, száraz vagy beteg ágakat, és elősegítjük a termőrészek megújulását, az erős téli metszés a fokozott fertőzésveszély miatt nem ajánlott. A szilvafák többnyire fagytűrők, a fiatal fák törzsét azonban érdemes védeni a fagyrepedésektől és a vadkártól.

Bővebben: A szilvafák termesztési útmutatója

Szerző: Jana | Revízió: 01.09. 2026