Almafa 'Ingrid Marie' - konténeres Malus domestica 'Ingrid Marie'

Termék részletes leírása

Almafa 'Ingrid Marie' - Dániából származik, ahol 1910 körül K. Madsen fedezte fel véletlen magoncként Fyn szigetén. Az európai pomológiai források Cox-típusú fajtaként tartják számon, amelyet illatáért és héjának sötét színeződéséért becsülnek. A fa erőteljes növekedésű, sűrűbb, széles gömb alakú koronát nevel csüngő termőrészekkel, ezért a kertben lágy, természetes hatást kelt. Levelei közepes méretűek, sötétzöldek, fonákjukon molyhosak. Fehéres-rózsaszín, a méhek által kedvelt virágai áprilisban–májusban nyílnak. Termései közepesek vagy nagyobbak, lapított gömb alakúak, világos zöldessárga alapszínnel és csíkozott mélyvörös fedőszínnel, a kocsánymélyedés körül gyakran megmarad az alapszín. Húsa sárgás, roppanós, finom állományú és lédús, íze édeskés-savanykás, enyhén fűszeres, aromás, friss fogyasztásra és süteményekbe egyaránt alkalmas. Felvágva alig barnul, ezért aszalásra is megfelelő. A szüret hazai viszonyok között általában szeptemberre esik, a fogyasztás leggyakrabban októbertől decemberig tart, jó tárolás mellett késő őszig eláll. Az alma természetes módon rostot, pektint és C-vitamint tartalmaz, aromás héjában polifenolok is találhatók. Korán fordul termőre, de idősebb korban hajlamos a váltakozó termésre. Jól bírja a szállítást, a nyomódások nem látszanak, sőt parásodnak, így a termés nem rothad. 

Termesztés: Napos, meleg, lehetőleg déli fekvésű termőhelyet válasszunk. Mély, középkötött vagy agyagos, humuszban gazdag, jó vízáteresztő és egyben vízmegtartó talajt igényel, ideális a gyengén savanyú vagy semleges kémhatás. Kb. 1 m x 60 cm-es gödröt ásunk, nehéz agyagtalajban 80x80x100-asat. Alkalmatlanok a tartósan túlnedvesedő, tömörödött vagy szerves anyagban szegény, erősen homokos talajok. Több fa ültetésekor a tőtávolságot az alany növekedési erélye szerint választjuk meg, általában kb. 3–5 méter az egyes almafák között. Az öntözés főleg az ültetést követő első években és aszályos időszakban fontos. A trágyázást elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után végezzük, nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó kiegyensúlyozott műtrágyával vagy jó minőségű komposzttal, a túlzott nitrogénadagok nem kívánatosak. Az almafa metszése alapvető a rendszeres termés és az egészséges koronaforma fenntartásához, a fő alakító és fenntartó metszést a nyugalmi időszakban, ősztől tavaszig végezzük.

 Szerző: Kristýna | Revízió: 04.03. 2026

Bővebben:  Az almafák termesztési útmutatója