Kajszibarack 'Anubis' - konténeres Prunus armeniaca 'Anubis'

Termék részletes leírása

Kajszibarack 'Anubis' - öntermékenyülő, késői gyümölcsfajta, amelyet rendszeres és bő termése, kemény gyümölcsei, valamint jó fagy- és moníliaellenállósága miatt becsülnek. A fa közepesen erős–erős növekedésű, terebélyes koronát nevel, amelynek végső mérete az alanytól, a talajtól és a metszéstől függ. Tavasszal lombfakadás előtt fehér–rózsaszínes virágokkal virágzik, amelyeket a méhek és más korai beporzók látogatnak. A fajta öntermékenyülő, így a gyümölcskötéshez nincs szüksége másik kajszibarackra. Gyümölcsei közepes–nagy méretűek, gömbölyűek vagy enyhén megnyúltak, sima narancssárga héjúak, a napos oldalon feltűnő piros fedőszínnel. Húsa narancssárga, kemény, lédús és kiegyensúlyozott ízű, kellemes édes-friss savas aránnyal. Az érett gyümölcshús jól válik a magtól. A szedési érettség augusztus végétől kezdődik, így a fajta a fő középkorai fajták után meghosszabbítja a kajszibarack-szezont. A gyümölcs friss fogyasztásra, desszertekhez, befőzésre, aszalásra, lekvár, kompót és pálinka készítésére alkalmas. Természetes módon rostot, káliumot, C-vitamint és karotinoidokat, köztük A-provitamint tartalmaz. Az 'Anubis' viszonylag korán fordul termőre, és megfelelő körülmények között rendszeres termést hoz. Öntermékenyülésének, késői érésének és fokozott ellenállóságának köszönhetően hagyományos gyümölcsöskertekbe és melegebb peremterületekre is alkalmas.

Termesztés: Laza–közepesen kötött, mély, nagyon jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális talajreakció semleges–gyengén lúgos. Alkalmatlanok a kötött, agyagos és vizenyős talajok, amelyekben a gyökérzet károsodik, és nő a gombás betegségek kockázata. A termőhely legyen teljesen napos, meleg és a hideg szelektől védett, ideális esetben enyhe lejtőn vagy jól szellőző fekvésben. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és tartós szárazság idején fontos, a kajszibarack azonban nem tűri a túlöntözést, ezért a vizet kisebb adagokban, de mélyre hatolóan kell kijuttatni. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt és elvirágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, alacsonyabb nitrogéntartalmú trágyával, hogy ne alakuljon ki túlzott hajtásnövekedés a termőképesség rovására. A kajszibarack metszése sajátos, főként szüret után végezzük, ekkor serkenthető a termőrészek megújulása, és csökken a fertőzés kockázata, az erős téli metszés nem ajánlott. A kajszibarack csak korlátozottan fagytűrő, ezért fiatal fáknál ajánlott a törzs és a gyökérnyak fagy elleni védelme, hidegebb fekvésben pedig védett termőhely választása.

Bővebben:  Útmutató a kajszibarack termesztéséhez

Szerző: Kristýna | Revízió: 28.08. 2026