Kajszibarack 'Lener' - konténeres Prunus armeniaca 'Lener'

Termék részletes leírása

Kajszibarack 'Lener' - önbeporzó, késői fajta, amelynek fő erényei a rendszeres termőképesség, a nagy, kemény gyümölcs és a kedvezőtlen körülményekkel szembeni jó ellenálló képesség. A fa a klasszikus kajszibarackokhoz hasonlóan nő, terebélyes koronát nevel, amelynek végső mérete az alanytól, a talajtól és a metszéstől függ. Tavasszal, még a teljes lombfakadás előtt fehér vagy halványan rózsás virágokba borul, és korai táplálékot kínál a méheknek és más beporzó rovaroknak. Gyümölcsei nagyok, héjuk kemény, alapszínük narancssárga, a napos oldalukon pedig erőteljes vöröses árnyalatot kapnak. Gyümölcshúsa kemény, lédús, édes és kiegyensúlyozott ízű, zavaró savasság nélkül. Fogyasztási érettségben jól válik a magtól, ami megkönnyíti a friss fogyasztást és a konyhai feldolgozást is. A fajta jellegzetes tulajdonsága a nagyon késői érés. A betakarítás augusztus és szeptember fordulóján kezdődik, amikor a legtöbb megszokott kajszifajta termése már elfogyott, így a 'Lener' meghosszabbítja a friss gyümölcs időszakát a kertben. Bőven és rendszeresen terem. Gyümölcse friss fogyasztásra, süteményekbe, gyümölcssalátákba, befőttnek és lekvárnak is kiváló, emellett aszalható és más módon hőkezelve is feldolgozható. Természetes módon rostot, káliumot, C-vitamint és karotinoidokat tartalmaz. A fajta emellett jól tűri a téli fagyokat, és a kajszibarack gyakori betegségeivel szemben is jó általános kondíciót mutat.

Termesztés: Könnyű vagy középkötött, mély, nagyon jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Nem alkalmasak számára a kötött, agyagos és pangóvizes talajok, amelyekben a gyökérzet károsodik, és nő a gombás betegségek kockázata. A termőhely legyen teljesen napos, meleg és a hideg szelektől védett, ideális esetben enyhe lejtőn vagy jól szellőző fekvésben. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és tartós aszály idején fontos, a kajszibarack azonban nem tűri a túlöntözést, ezért a vizet kisebb adagokban, de mélyre hatolóan kell kijuttatni. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, alacsonyabb nitrogéntartalmú trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne menjen a termőképesség rovására. A kajszibarack metszése sajátos, főként a betakarítás után végezzük, ilyenkor serkenthető a termőrészek megújulása, és csökken a fertőzés kockázata, az erős téli metszés nem ajánlott. A kajszibarack csak korlátozottan fagytűrő, ezért fiatal fáknál ajánlott a törzs és a gyökérnyak fagy elleni védelme, hidegebb fekvésben pedig védett termőhely választása.

Bővebben: Útmutató a kajszibarack termesztéséhez

Szerző: Nicol | Revízió: 28.08. 2026