Kajszibarack 'Luizet' Prunus armeniaca 'Luizet'

Termék részletes leírása

Kajszibarack 'Luizet' - svájci-francia eredetű, öntermékenyülő kajszibarackfajta, amelyet régóta termesztenek Európa kontinentálisabb vidékein. Késői virágzása, korai vagy középkorai érése és édes, aromás gyümölcse miatt értékelik. Növekedése erős vagy középerős, a korona végleges méretét az alany, a talaj, a metszés és a koronaforma határozza meg. A koronát laza szerkezetűen tartjuk, hogy elegendő fény jusson a gyümölcsök színeződéséhez és a vesszők beéréséhez. Levelei zöldek, elliptikusak. Virágai halvány rózsaszínűek vagy fehérek, és sok korai kajszinál később, gyakran április végén nyílnak. A virágokat méhek, poszméhek és más beporzó rovarok látogatják. A gyümölcsök a termőhelytől és az időjárástól függően július közepétől augusztus elejéig érnek. Közepes vagy nagyobb méretűek, kerekek vagy oválisak, élénk narancssárgák vagy narancsos-sárgák, a napos oldalukon szabálytalan piros csíkozással. Húsuk világos vagy élénk narancssárga, keményebb, lédús, édes, kifejezetten aromás és kellemesen savanykás. A gyümölcs cukrokat, rostot, káliumot, szerves savakat, karotinoid festékanyagokat és polifenolokat tartalmaz. Friss fogyasztásra, süteményekbe, befőttnek, lekvárnak, gyümölcsmártásokhoz, fagyasztásra és aszalásra is alkalmas. A fajta öntermékenyülő.

Termesztés: Könnyű vagy középkötött, mély, kiváló vízáteresztő képességű, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Nem alkalmasak a kötött, agyagos és pangóvizes talajok, amelyekben a gyökérzet károsodik, és nő a gombás betegségek kockázata. A termőhely legyen teljesen napos, meleg és a hideg szelektől védett, ideális esetben enyhe lejtőn vagy jól szellőző fekvésben. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként ültetés után és tartós szárazság idején fontos. A kajszi nem tűri a túlöntözést, ezért kisebb adagokban, de mélyre hatolóan öntözzük. A trágyázást elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt és elvirágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy alacsonyabb nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne a termőképesség rovására menjen. A kajszi metszése sajátos, főként betakarítás után végezzük, ami elősegíti a termőrészek megújulását és csökkenti a fertőzés kockázatát, az erős téli metszés nem ajánlott. A kajszi csak mérsékelten fagytűrő, ezért a fiatal fák törzsét és gyökérnyakát érdemes fagy ellen védeni, hűvösebb fekvésben pedig védett termőhelyet választani.

Bővebben: A kajszibarack termesztési útmutatója

Szerző: Kristýna | Revízió: 22.06. 2026