Kajszibarack 'Rojo de Carlet' - konténeres Prunus armeniaca 'Rojo de Carlet'

Termék részletes leírása

Kajszibarack 'Rojo de Carlet' - bevált, hagyományos fajta a napfényes Spanyolországból, egészen pontosan a Valencia környéki termesztőkörzetből. A fa erős növekedésű, idős korára nagyobb, szétterülő, laza koronát nevel. Tavasszal dúsan virágzik közepes méretű, rózsaszínes árnyalatú fehér virágokkal, amelyek megbízhatóan vonzzák a kertbe a hasznos beporzó rovarokat. A fajta jelentős előnye az önbeporzás, így a sikeres terméskötéshez nincs szükség további porzófajta ültetésére. Gyümölcsei viszonylag korán, általában július elején vagy első felében érnek. Közepes vagy annál nagyobb méretűek, jellegzetesen enyhén lapított alakúak. Narancssárga alapszínű héjuk a napos oldalon élénken, feltűnő piros pírral színeződik, amire a fajta neve is utal. Gyümölcshúsa narancssárga, átlagon felül kemény, húsos, harmonikusan kiegyensúlyozott, kellemesen édes ízű, finom gyümölcsös aromával. A mag nagyon könnyen válik. A gyümölcshús feltűnő szilárdságának köszönhetően ezek a kajszik ellenállnak a kezelés közbeni mechanikai sérüléseknek, jól bírják a szállítást és a rövid távú tárolást is. Kiválóan alkalmasak friss fogyasztásra, és fontos A-provitamint, C-vitamint és káliumot biztosítanak a szervezet számára. Emellett ideális választást jelentenek a sokoldalú konyhai feldolgozáshoz, az egészséges aszalástól a formájukat megtartó, szét nem főtt befőtteken át a mély színű lekvárokig.

Termesztés: Könnyebb vagy közepesen kötött, mély, nagyon jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális talajkémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a nehéz, agyagos és pangóvizes talajok, amelyekben a gyökérzet károsodik, és nő a gombás betegségek kockázata. A termőhely legyen teljesen napos, meleg és hideg szelektől védett, ideális esetben enyhe lejtőn vagy jól szellőző fekvésben. Több fa ültetésekor körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott, az alany növekedési erélyétől függően. Az öntözés főként ültetés után és tartós aszály idején fontos, a kajszi azonban nem tűri a túlöntözést, ezért a vizet kisebb adagokban, de mélyre hatolóan kell kijuttatni. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt és virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy kiegyensúlyozott, alacsonyabb nitrogéntartalmú trágyával, hogy ne alakuljon ki túlzott hajtásnövekedés a termőképesség rovására. A kajszi metszése sajátos, főként a betakarítás után végezzük, ami elősegíti a termőrészek megújulását és csökkenti a fertőzés kockázatát, az erős téli metszés nem ajánlott. A kajszi csak korlátozottan fagytűrő, ezért a fiatal fáknál ajánlott a törzs és a gyökérnyak fagy elleni védelme, hidegebb fekvésben pedig védett termőhely választása.

Bővebben: A kajszibarack termesztési útmutatója

Szerző: Nicol | Revízió: 28.08. 2026