Őszibarack 'Harnas' Prunus persica 'Harnas'

Termék részletes leírása

Őszibarack 'Harnas' - korai kanadai fajta, amelyet az ontariói Harrow gyümölcsnemesítési programjában állítottak elő a 'Cresthaven' × 'Harbinger' szülőpárosításból. Az edzettebb őszibarackfajták közé tartozik, amely a kevésbé kedvező őszibaracktermő fekvésekbe is alkalmas, ahol megbecsülik megbízható virágzását, öntermékenyülését és korai érését. A fa közepes erősséggel, félig felálló vagy terebélyes koronával nő, virágrügyeit szinte a vesszők teljes hosszában fejleszti. Végleges mérete az alanytól, a talajtól és a metszéstől függ. Rózsaszín virágai áprilisban nyílnak, a méhek szívesen látogatják. Gyümölcsei július végétől augusztus elejéig érnek. Közepes méretűek, gyakran 90–120 g-osak, enyhén megnyúltak vagy oválisak, sárgák, feltűnő piros fedőszínnel és finoman molyhos héjjal. Húsa sárga vagy világos narancssárga, lédús, édeskés-savanykás, aromás, és jól válik a magtól. Alkalmas friss fogyasztásra, befőttnek, süteménybe, gyümölcssalátába, lekvárnak, pürének, fagyasztásra és gyors feldolgozásra is. Elsősorban magasabb fekvésekben és kevésbé kedvező termőhelyeken hasznosítható.

Termesztés: Az őszibarack könnyű vagy közepesen kötött, mély, jó vízáteresztő, humuszban gazdag talajt igényel, az optimális talajreakció semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a kötött, vizenyős vagy hideg talajok, amelyekben a fák legyengülnek, és gyakrabban fordulnak elő betegségek. A termőhely legyen teljesen napos, meleg, és védett a hideg, északi szelektől. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, és elegendő helyet kell biztosítani a korona és a gyökérzet fejlődéséhez. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, ilyenkor rendszeres és egyenletes talajnedvességről kell gondoskodni, az őszibarack azonban nem tűri a túlöntözést. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy mérsékelt nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágyákkal, hogy ne alakuljon ki túlzott hajtásnövekedés a termőképesség rovására. Az őszibarack metszése alapvető a rendszeres termés fenntartásához, és évente kell elvégezni, főként tavasszal, rügyfakadás után, amikor serkenti az új termővesszők képződését, és csökkenti a betegségek előfordulását.

Bővebben:  Útmutató az őszibarack és a nektarin termesztéséhez

Szerző: Kristýna | Revízió: 01.07. 2026