Őszibarack 'Inka' Prunus persica 'Inka'

Termék részletes leírása

Őszibarack 'Inka' - lengyel, önbeporzó, nagy gyümölcsű fajta, amelyet 1994-ben nemesítettek a skierniewicei InHort intézetben. A lengyel őszibarack-nemesítés célja a gyümölcs minőségének és méretének összekapcsolása volt a fa, a rügyek és a levelek nagyobb ellenálló képességével a közép-európai viszonyok között. A fajta közepes erősséggel nő, kiegyensúlyozott, később szélesen terülő koronát nevel, amely a nagy termések bő terhe alatt gyorsan szétnyílik. A végleges méret az alanytól, a talajtól és a metszéstől függ. Áprilisban rózsaszín virágokkal virágzik, amelyek a méheknek és más beporzóknak is táplálékot nyújtanak. A termések augusztus második felében, illetve augusztus végén érnek. Nagyok vagy nagyon nagyok, általában 160–300 g-osak, gömbölyűek, aranysárgák, feltűnő élénkpiros pirosítással és csíkozással. A héj finoman molyhos. A gyümölcshús sárga vagy sárgáskrémszínű, közepesen kemény, finom, roppanós, nagyon lédús, aromás és karakteres ízű. Keményebb állományának köszönhetően a termés nemcsak friss fogyasztásra kiváló, hanem befőttnek, lekvárnak, süteményekbe, gyümölcsös gombócba, pürének, lének, sült desszertekbe és fagyasztásra is. Jól tűri a fagyot, és ellenálló a levélfodrosodással szemben.

Termesztés: Az őszibarack könnyebb vagy közepesen kötött, mély, jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális a semleges vagy enyhén lúgos kémhatás. Alkalmatlanok a kötött, vizenyős vagy hideg talajok, amelyekben a fák legyengülnek, és gyakoribbak a betegségek. A termőhely legyen teljesen napos, meleg, a hideg és az északi szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, és elegendő helyet kell biztosítani a korona és a gyökérzet fejlődéséhez. Több fa ültetésekor a felhasznált alany növekedési erélyétől függően kb. 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, ilyenkor rendszeres és egyenletes talajnedvességre van szükség, ugyanakkor az őszibarack nem tűri a túlöntözést. A trágyázást elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy mérsékelt nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágyákkal, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne menjen a termőképesség rovására. Az őszibarack metszése a rendszeres termés fenntartásához elengedhetetlen, és évente végezzük, főként tavasszal, a rügyek megduzzadása után, ezzel serkentjük az új termővesszők képződését, és csökkentjük a betegségek előfordulását.

Bővebben:  Az őszibarack és a nektarin termesztési útmutatója

Szerző: Kristýna | Revízió: 01.07. 2026