Őszibarack 'Michelini' - konténeres Prunus persica 'Michelini'

Termék részletes leírása

Őszibarack 'Michelini' - régi olasz, fehér húsú fajta, amely már 1930 előtt elterjedt, és Savona környékének gyümölcsöseihez kötődik. Közepes vagy erős növekedésű fát nevel, terebélyesebb koronával. Áprilisban rózsaszín virágok jelennek meg az egyéves vesszőkön. Gyümölcsritkítás mellett a termések átlag feletti, kb. 200 g-os tömeget érnek el, gömbölyűek, krémfehér alapszínen erősen pirosra színeződnek. Húsa krémfehér, nagyon lédús, aromás, a mag körül piros erezetű lehet, teljes érettségben a mag általában jól válik. Későn érik, rendszerint augusztus végétől szeptember első feléig, a közepes és magasabb fekvésű területeken is megbízhatóan beérik. A fajta önbeporzó, így porzófajtára nincs szükség. A termés frissen, desszertekhez, befőzésre és gyümölcspürékhez is kiváló, ahol illata különösen érvényesül. Edényes nevelése csak gyenge növekedésű formáknál lehetséges, és a földlabda téli fagyvédelmét igényli.

Termesztés: Az őszibarack könnyebb vagy közepesen kötött, mély, jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális talajreakció semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a kötött, vizenyős vagy hideg talajok, amelyekben a fák legyengülnek, és gyakoribbá válnak a betegségek. A termőhely legyen teljesen napos, meleg, a hideg és északi szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, és elegendő helyet kell biztosítani a korona és a gyökérzet fejlődéséhez. Több fa ültetésekor az alkalmazott alany növekedési erélyétől függően mintegy 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, ilyenkor rendszeres és egyenletes talajnedvességről kell gondoskodni, ugyanakkor az őszibarack nem tűri a túlöntözést. A trágyázást elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után végezzük, legjobb komposzttal vagy mérsékelt nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne a termőképesség rovására menjen. Az őszibarack metszése alapvető a rendszeres termés fenntartásához, és évente végezzük, főként tavasszal, a rügyek kipattanása után, ami serkenti az új termővesszők képződését és csökkenti a betegségek előfordulását.

Szerző: Kristýna | Revízió: 22.02. 2026

Bővebben: Útmutató az őszibarack és a nektarin termesztéséhez