Őszibarack 'Ševčenko' Prunus persica 'Shevchenko'

Termék részletes leírása

Őszibarack 'Ševčenko' - igen edzett ukrán fajta, elsősorban olyan kertekbe ajánlott, ahol a téli körülmények a szokásos őszibarackfajták számára túl zordak. Inkább gyengébb növekedésű, szétterülő habitusú, virágrügyeit főként az egyéves hajtások felső kétharmadán fejleszti. Ezért jól alkalmas nyitott, katlan alakú koronájú törpefának vagy palmettának nevelve. Tavasszal rózsaszín virágok nyílnak rajta. A fajta önbeporzó, így a terméshez nincs szükség másik őszibarackfára porzóként. Gyümölcsei inkább kisebbek, általában 80 g körüliek, gömbölyűek és mutatósak. A héj zöldessárga alapszínét mintegy 80%-ban sötét lilásvörös fedőszín boríthatja. A gyümölcshús fehér, bőlevű, íze harmonikusan édes-savanykás, kifejezetten üdítő, ezért elsősorban friss fogyasztásra ajánlott. A gyümölcsök befőttnek, lekvárnak és más házi feldolgozásra is felhasználhatók. A szüret nagyjából 10 nappal a 'Redhaven' fajta után kezdődik, hazai viszonyok között tehát rendszerint augusztus közepe táján. Előnye a gyümölcsök csekélyebb repedési hajlama hosszabb esős időszakban is. A fajtát mindenekelőtt kivételesen jó téli ellenálló képessége és a levélfodrosodással szembeni alacsony fogékonysága miatt értékelik, ami a termesztését a kevésbé kedvező fekvésű területekre is kiterjeszti.

Termesztés: Az őszibarack könnyű vagy középkötött, mély, jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális talajreakció semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a kötött, vizenyős vagy hideg talajok, amelyekben a fák legyengülnek, és gyakoribbá válnak a betegségek. A termőhely legyen teljesen napos, meleg, és védett a hideg, északi szelektől. Az ültetés tavasztól őszig végezhető, és elegendő helyet kell biztosítani a korona és a gyökérzet fejlődéséhez. Több fa ültetésekor az alany növekedési erélyétől függően nagyjából 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, ilyenkor rendszeres és egyenletes talajnedvességről kell gondoskodni, az őszibarack ugyanakkor nem tűri a túlöntözést. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy mérsékelt nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott összetételű trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne menjen a termőképesség rovására. Az őszibarack metszése a rendszeres termés fenntartásához elengedhetetlen, és évente elvégzendő, főként tavasszal, a rügyek megindulása után, ami serkenti az új termővesszők képződését és visszaszorítja a betegségeket.

 Bővebben:  Útmutató az őszibarack és a nektarin termesztéséhez

Szerző: Jana | Revízió: 27.08. 2026