Őszibarack 'Sevcsenko' - konténeres Prunus persica 'Shevchenko'

Termék részletes leírása

Őszibarack 'Sevcsenko' - igen edzett ukrán fajta, amely elsősorban olyan kertekbe ajánlott, ahol a téli viszonyok a szokásos őszibarackfajták számára túl kemények. Inkább gyengébb növekedésű, terebélyes habitusú, virágrügyeit főként az egyéves vesszők felső kétharmadán fejleszti. Ezért jól nevelhető törpefaként nyitott katlankoronával vagy palmettaként. Tavasszal rózsaszín virágok nyílnak rajta. A fajta önbeporzó, így a terméshez nincs szükség másik őszibarackfára porzóként. A gyümölcsök inkább kisebbek, általában 80 g körüliek, gömbölyűek és mutatós megjelenésűek. A zöldessárga alapszínű héjat mintegy 80 %-ban sötét lilásvörös fedőszín boríthatja. A gyümölcshús fehér, bőven lédús, íze harmonikusan édeskés-savanykás, kifejezetten üdítő, ezért elsősorban friss fogyasztásra ajánlott. A gyümölcsök befőttnek, dzsemnek és egyéb házi feldolgozásra is felhasználhatók. A szüret nagyjából 10 nappal a 'Redhaven' fajta után kezdődik, hazai viszonyok között tehát általában augusztus közepén. Előnye a gyümölcsök kisebb repedési hajlama hosszabb esős időszakban is. A fajtát elsősorban rendkívül jó télállósága és az őszibarack-levélfodrosodással szembeni csekély fogékonysága miatt értékelik, ami a termesztését a kevésbé kedvező fekvésű területekre is kiterjeszti.

Termesztés: Az őszibarack könnyű vagy középkötött, mély, jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális kémhatás semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a kötött, vizenyős vagy hideg talajok, amelyekben a fák legyengülnek, és gyakoribbak a betegségek. A termőhely legyen teljesen napos, meleg, a hideg és északi szelektől védett. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, és elegendő helyet kell biztosítani a korona és a gyökérzet fejlődéséhez. Több fa ültetésekor a használt alany növekedési erélyétől függően körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, ilyenkor rendszeres és egyenletes talajnedvességről kell gondoskodni, a túlöntözést azonban az őszibarack nem tűri. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy mérsékelt nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne a termőképesség rovására menjen. Az őszibarack metszése a rendszeres termőképesség fenntartásához elengedhetetlen, évente végezzük, elsősorban tavasszal a rügyek kipattanása után, ezzel serkentve az új termővesszők képződését és csökkentve a betegségek előfordulását.

 Bővebben:  Az őszibarack és a nektarin termesztési útmutatója

Szerző: Jana | Revízió: 27.08. 2026