Őszibarack 'Velvet' Prunus persica 'Velvet'

Termék részletes leírása

Őszibarack 'Velvet'  - sárga húsú kanadai fajta, amely Ontario kutatási és nemesítési környezetéből származik. Nemesítője Oliver A. Bradt, szülőkombinációja ('Halehaven' × 'Vedette') × 'Vesper', köztermesztésbe 1965-ben került. A középkorai és későbbi érésű, keményebb húsú őszibarackok közé tartozik, rendszeresen és jól terem. A fa közepes erősséggel nő, szilárd, inkább felfelé törő koronát nevel, és rendszeres metszéssel jól tartható kerti koronaformákban. Rózsaszín virágai áprilisban nyílnak, a méhek szívesen látogatják őket, és mivel a fajta öntermékenyülő, második fajta nélkül is terem. A termések közepesek vagy nagyok, gömbölyűek, héjuk világos narancsszínű, amelyet nagyjából felerészben ragyogó piros pír borít. A hús sárgásnarancs, keményebb, lédús, édes-savanykás és aromás. Nagyobbrészt a maghoz tapad, ezért az ilyen terméseket kemény húsú, magvaváló nélküli barackként is emlegetik. A szüret augusztus végén esedékes. A termés friss fogyasztásra, kompótnak, lekvárnak, süteményekbe, lének és fagyasztásra is alkalmas. A keményebb hús befőzéskor jól megtartja formáját.

Termesztés: Az őszibarack könnyebb vagy közepesen kötött, mély és jó vízáteresztő, magas humusztartalmú talajt igényel, az optimális talajreakció semleges vagy enyhén lúgos. Alkalmatlanok a kötött, pangó vizes vagy hideg talajok, amelyekben a fák legyengülnek és gyakoribbá válnak a betegségek. A termőhely legyen teljesen napos, meleg, és védett a hideg, északi szelektől. Ültetése tavasztól őszig lehetséges, és elegendő helyet kell biztosítani a korona és a gyökérzet fejlődéséhez. Több fa ültetésekor körülbelül 4–5 méteres tőtávolság ajánlott, az alany növekedési erélyétől függően. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, ilyenkor rendszeres és egyenletes talajnedvességről kell gondoskodni, az őszibarack ugyanakkor nem tűri a túlöntözést. A trágyázás elsősorban tavasszal, rügyfakadás előtt, majd virágzás után történik, legjobb komposzttal vagy mérsékelt nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágyával, hogy a túlzott hajtásnövekedés ne menjen a termőképesség rovására. Az őszibarack metszése kulcsfontosságú a rendszeres terméshez, évente végezzük, elsősorban tavasszal a rügyek megindulása után, ami serkenti az új termővesszők képződését és csökkenti a betegségek előfordulását.

Bővebben: Útmutató az őszibarack és a nektarin termesztéséhez

Szerző: Kristýna | Revízió: 01.07. 2026